 |  | 
| Fájdalomcsillapítás
Január 29-én, pénteken a Pallas Páholyban (Budapest V., Alkotmány u. 15.) a fájdalomcsillapítás lesz a témája a Kor Kontroll rendezvényének. A fájdalom a szervezet természetes védekező mechanizmusa, ami azt jelzi, hogy nincs minden rendben. A fájdalom lehet elviselhető, de kínzó, kegyetlen, elviselhetetlen is. A fizikai kínok pedig megváltoztatják az ember személyiségjegyeit és az élet minőségét is. A naponta fájdalommal küszködő beteg hamarabb veszíti el hitét a gyógyításban. Nem kell azonban együtt élni a fájdalommal. A világon az első fájdalomklinikát 1961-ben a washingtoni egyetemen, majd néhány év múlva Európában, Liverpoolban alapították. Most egy hazai fájdalomspecialista, Embey-Isztin Dezső, és betegei lesznek a 18 órakor kezdődő rendezvény vendégei.
Autoimmun betegségben segíthet a marihuána
A sclerosis multiplex egy olyan autoimmun betegség, ami hozzávetőlegesen 2,5 millió embert érint a Földön. A marihuána hatóanyaga, a cannabis, eddig is ismert gyógymód volt a spaszticitás - a központi idegrendszer betegsége - kezelésére. A kaliforniai Global Neuroscience Initiative Foundation munkatársai, Shaheen Lakhan és csapata, átvizsgáltak hat különböző klinikai tanulmányt, melyben a marihuánát használták sclerosis multiplexes betegek tüneteinek csökkentésére. Munkájuk is megerősítette, hogy a betegek hipertóniás izombántalmait a delta-9-tetrahydrocannabinol (THC) és a cannabidiol (CBD) kivonat csökkentette. A kutatók így foglalták össze tapasztalataikat: "Bizonyítékot találtunk arra, hogy a THC és a CBD kivonat terápiás előnyöket jelenthet sclerosisos betegek hipertóniás izombántalmaira. A kezelés után gyakran számoltak be a tünetek jelentős javulásáról."
A mobiltelefonok hatása a memóriára
Korábban a mobiltelefonok használatát hosszú távon károsnak ítélték, mert feltételezések szerint agydaganat kialakulásához vezethet. A floridai Alzheimer-kórt kutató központ tudósai azonban egy új tanulmányuk szerint mást állítanak. A tudósok szerint a rádióhullámok megvédhetnek az Alzheimer-kórtól, sőt vissza is fordíthatják a betegséget - legalábbis egerekben. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a rádióhullám-sugárzás megvédte a kísérleti egereket a kór kialakulásától. Hatására ugyanis eltűntek a fehérje-lerakódások (amiloid plakkok) az állatok agyából. A kutatók úgy gondolják, a mobiltelefon-sugárzás megnöveli az agy hőmérsékletét, emiatt tűnnek el a plakkok. A sugárzások hatására csak hónapokkal később javult a memória, ez emberekben valószínűleg éveket venne igénybe - ha észlelnek egyáltalán valamilyen hatást. Most azt vizsgálják, hogy más elektromágneses frekvenciák gyorsabb és nagyobb hatást hoznak-e létre. Az egerek agyában a kísérlet hónapjai során nem észleltek agydaganatra utaló jeleket - adta hírül a Journal of Alzheimers Disease folyóirat.
Alvás és memória
Egy holland kutatócsoport hatvannégy egészséges emberen azt vizsgálta, szükség van-e alvásra ahhoz, hogy a megfigyelés után beépüljenek az új mozdulatsorok. Az eredmények azt mutatják, hogy a betegségből kilábalók újratanulási folyamata is könnyebbé válhat. Az már korábban is ismert volt, hogy az alvás javítja a mozgások memorizálását. A kísérletekben részt vevők közül azok, akik a feladat után rögtön elaludtak, gyorsabban és kisebb hibaaránnyal teljesítették a mozgáskoordinációs feladatokat. Akik ébren maradtak, azoknál nem észleltek javulást. Az azonnali alvás memóriafejlesztő hatása napszaktól függetlenül is érvényesül.
A hosszú élet női titkai
Tomohiro Kono a tokiói egyetemen kollégáival olyan gént azonosított, mely ugyan jelen van a nőknél is, de csak a férfiaknál aktív. A gén a férfiak magasabb testalkatát biztosítja, az élettartamukat viszont megrövidítheti. Kísérletükben olyan egeret hoztak létre, amelyiknek a génállományában nem volt hím egyedtől származó gén. Ez az egér jóval hosszabb ideig élt, mint azok, akik általános génálománnynal jöttek a világra. Továbbá azt találták a "kettős anyás? egereknél, hogy jelentősen kisebbek, könnyebbek voltak születésükkor, viszont immunrendszerük erősebb volt a normális egérénél. A kutatók ezeket az eredményeket a Rasgrf1-ként elnevezett gén hiányának tulajdonították, mely a férfi spermában specifikus. Eredményeiket így foglalták össze: "Tapasztalataink azt demonstrálják, hogy az anyai génállomány jelentős szerepet játszhat a génekben kódolt várható élettartamban. Tehát feltételezhető a nemi különbség az élettartam alakulásában, és mindez genetikai szinten van meghatározva. A spermium génállománya hátrányosan befolyásolja az emlősök élettartamát.?
«-««« 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 »»»-» |
| | |
|  |  |  |  |
|
